Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
A rangsorban szereplő összes magyar egyetem minimum a legjobb 500 intézmény közé lett sorolva. Van olyan is, amely sikeresen megszerezte a 61. helyet az egyik tudományterületen.
Modellváltás, Erasmus-ügy, az akadémiai szabadság romlása. Ez csak néhány azok közül a tényezők közül, melyek ahhoz vezethettek, hogy az elmúlt három évben egyre hátrébb csúsztak a QS felsőoktatási rangsorában a modellváltáson átesett magyar egyetemek.
A budapesti intézmények mellett számos vidéki egyetem és a korábban magyar kötődésű külföldi egyetem, a CEU is helyet kapott a Quacquarelli Symonds tudományterületi listáján. Összegyűjtöttük a részletes eredményeket.
Bár az egyetemi tanulmányaikat inkább Magyarországon folytatnák, a diákok közel 40 százaléka nem akar Magyarországon dolgozni a diplomaszerzést követően.
Magyarországon a hallgatók az alap, mester és osztatlan képzés költségtérítéses helyein pár tízezer forinttól kezdve akár másfél millió forintot is fizethetnek egyetlen szemeszterért. Mindez azonban csak játékpénznek tűnhet, ha összehasonlítjuk azoknak az intézményeknek a tandíjaival, amelyek világviszonylatban is a legdrágább képzéseknek számítanak. De vajon a legdrágább a legjobb is egyben?